Tájékoztató a munkaerőkölcsönzésről

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

Tájékoztató
a munkaerő-kölcsönzési tevékenységről

A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a többször módosított Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. Törvény, továbbiakban: Mt.) XI. fejezete, valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza.

I. Munkaerő-kölcsönzési fogalom szabályozása:

A munkaerő-kölcsönzés fogalmát az Mt. 193/C. § a. pontja határozza meg.

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és a munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.

A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval, a későbbiekben történő kikölcsönzés céljából, munkaszerződést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.

Ha a munkaerő-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerint engedélyek beszerzése megtörtént.

Kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönadóval megosztva gyakorolja. Kölcsönvevő bármelyik munkáltató lehet.

A kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaszerződésének kötelező tartalma:

  • annak ténye, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,
  • a munkavállaló személyi alapbére,
  • a munkavégzés jellege vagy munkakör.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződésének kötelező tartalma:

  • a munkaerő-kölcsönzés időtartalma,
  • munkavégzés helye,
  • elvégzendő munka jellege,
  • természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén – ha ezeket a kölcsönbevevő biztosítja – ezek ellentételezését.


Mindkét szerződést kötelező írásba foglalni.

Alkalmi munkavállalói könyvvel munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni nem lehet!

Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely

a) a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő;

b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.

A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint. A kölcsönbeadó gyakorolja munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.

A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallás, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.

Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, a munkaviszony megszüntetése, a munkaviszony jogellenes megszüntetése, szabadság kiadása, kártérítési felelősség részletes szabályait az Mt. 193/G-193/O §-ai tartalmazzák.

II. A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában – szövetkezet folytathat akkor, ha az Mt-ben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ központi szervezeti egysége nyilvántartásba vette.

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tehát csak belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, és szövetkezet végezhet.

A nyilvántartásba vétel feltételei:

  • a kérelmezőt a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza,
  • a kérelmezőnek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van,
  • a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre,
  • a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik,


A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege kétmillió forint.
A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia:
a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti pont szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó munkaügyi központot és a munkaerő-kölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a munkaügyi központban igazolnia kell.

A nyilvántartásba vételi kérelmet a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott forma-nyomtatványon kell benyújtani, a székhely szerint illetékes munkaügyi központnál.

A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:
3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, vagy hiteles másolatát, valamint aláírási címpéldányt .
A munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hitelesített kivonatát.
Az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolatát, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás (működési bizonyítvány), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés.
Az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát.
Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést a vagyoni biztosítékról.

A munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért a kérelmezőnek államigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie. A kérelmezőnek az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében és 29. §-ának (1) bekezdésében megállapított 2.200. - Ft összegű illetéket a formanyomtatványon illetékbélyegben kell lerónia.

A tevékenység megkezdése:

A munkaerő-kölcsönző a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

A határozat kihirdetésekor a munkaerő-kölcsönző nyilatkozatban lemondhat fellebbezési jogáról. A postai úton kézbesített határozat akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezésre nyitva álló határidőben (kézbesítéstől számított 10 munkanap) fellebbezést nem nyújt be a kérelmező. A határidő lejárta előtt az ügyfél a munkaügyi központnál személyesen vagy írásban lemondhat fellebbezési jogáról, így tevékenységét a fellebbezési határidő lejárta előtt elkezdheti a jogerős határozat alapján.

A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni.

A tevékenység gyakorlása
A munkaerő-kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.

Tilos munkavállaló kölcsönzése:
jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre,
a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés megkezdésétől a sztrájk befejezéséig,
ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb 6 hónapja szűnt meg. 

Tájékoztatási kötelezettség

A munkaerő-kölcsönzőnek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 193/H. § (3) bekezdése szabályozza.

A kölcsönvevőnek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 193/G § 2. bekezdése szabályozza.

Bejelentési kötelezettség

A munkaerő-kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak, ha
a nyilvántartásba vételéhez, valamint a tevékenysége folytatásához szükséges feltételekben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá
a munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókról – személyazonosításra alkalmatlan módon - tájékoztatást kell szolgáltatnia korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású) mellett FEOR főcsoportonként, továbbá iskolai végzettség és a kölcsönvevő besorolása szakágazat (TEÁOR 4.) szerinti bontásban a következő adatokról:

a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint;

b)  a munkavállalók részére kifizetett kereset havi átlaga;

c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma, illetőleg a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkaórák száma.

Az a) pont vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni. A c) pont tekintetében a külföldi kölcsönvevők számát országonkénti bontásban kell jelölni.

III. Törli a munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt a nyilvántartásból, ha:

A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

  • a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik,
  • a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
  • adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget,
  • a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. [R. 16. § (1) a) pont]

A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha
tevékenységének megszüntetését bejelentette,
jogutód nélkül megszűnt. [R. 16. § (1) b) pont]

Ha a munkaerő-kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerő-kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

Együttműködés

A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó tevékenységük során együttműködik.

Az együttműködés eszközei különösen:

a)  a rendszeres szakmai kapcsolattartás,

b) munkaerő-piacra vonatkozó információk cseréje,

c) 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,

d) a munkatársak közös képzési lehetőségének biztosítása,

e) megállapodások a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében.
 

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Építőipar

Vállalatunk egyik legfontosabb tevékenységi köre az építőipari generál kivitelezések, felújítási és befejező építési munkák vállalása és végzése.
 

Takarítás, szőnyegtisztítás

Vállalatunk második meghatározó tevékenységi köre az intézménytakarítási, szőnyeg és kárpittisztítási szolgáltatás.